2020 őszi fogadalmak

A kihívásom elérte a célját, nem csupán engem motivált a nyáron bizonyos dolgok véghezviteléhez, de mások is nagyon inspirálónak találták, így egyértelmű volt számomra, hogy lesz folytatása is. Igaz, a nyári fogadalmak kiértékelésével még lógok – mert még egy utolsó nagy hajrában vagyok kettő dolog teljesítésében -, de máris összeírtam az őszi bakancslistámat.

1. Megcsinálni a 2020-as #Flufftober Challenge-et

A Flufftober egy olyan írói kihívás, ahol október minden napjára megvan adva egy kifejezés. Ez behatárolhat egy témát, vagy egyszerűen csak magával a szóval kell alkotni egy rövid írást. A lényeg, hogy minden nap alkossunk.

2. Megcsinálni a 2020-as NaNoWriMo-t

Ha az októbert teljes egészében az írásnak szenteltük, miért is ne legyünk olyan merészek, hogy novemberben még megírjunk egy ötvenezer szavas regényt? A NaNoWriMo rövidítés a National Novel Writing Month-t takarja, magyarul Nemzetközi Regényíró Hónap. Évek óta megrendezésre kerül, és már egy ideje én is szemezgettem vele, de sosem voltam annyira bátor, hogy tényleg bele is vágjak. Ötvenezer szó valóban rengeteg, plusz alapból lehetetlennek tűnik egy hónap alatt regényt írni. De éppen ez a kihívás benne, nemde?

3. Írni hat, a fentikkel nem kapcsolatos bejegyzést a blogra

Az ősz számomra a legjobb évszak, már elkezdem a bekuckózást, forró teával és/vagy kakaóval, és legtöbbször a laptopom társaságában. Talán ezért is ennyire íráscentrikus ez a lista. Mivel a Flufftoberről, ha minden jól megy így is úgy is harmincegy blogbejegyzés fog születni, ez nem számít bele abba a tervbe, hogy egyéb más cikkeket is megosszak veletek. Igaz hat darab nem tűnik soknak, de a túlterhelt október és november miatt mégis kihívás lesz számomra.

4. Pitét sütni

Valamiért a pitesütés számomra olyan tipikus őszi elfoglaltságnak tűnik – lehet azért, mert automatikusan a sütőtökös pitékre asszociálok. Bár én nem szeretem a sütőtököt – ezért sincs semmilyen Halloweennel kapcsolatos terv a listámon. Viszont meggyeset, vagy almásat, vagy bármilyen más ízűt süthetek.

5. Elkezdeni sportolni

Egy ideje nagyon sok feszültség és düh van bennem, amit azzal szerettem volna kompenzálni, hogy elkezdek valamilyen sportot. Nem is akármilyet, én küzdősportra gondoltam, mert azért tény, hogy van bennem egyfajta agresszió, amit ebben ki lehetne élni. Szóval én a boksszal szemezgettem, és ki is néztem egy bokszklubbot, ahol érdeklődtem. De még mindig nem kértem időpontot. Azért nem konkrétan a bokszot írtam fel, mert a másik dolog, ami mostanában vonz, az az úszás. És még nem tudom, végül melyikbe vágok majd bele. Remélhetőleg mindkettőbe.

6. Valós rendszert iktatni az életembe

Mondhatni évek óta szánalmas próbálkozásaim vannak arra vonatkozóan, hogy végre egy rendszert alakítsak ki az életemben. Tudjak határidőket tartani, ne felejtsem el már egy órával később, hogy mit is kellene csinálnom, képes legyek megszervezni normálisan egy programot, vagy egyszerűen csak legyen rend a lakásban – és a laptopomon. Hiába vagyok tele kis jegyzetfüzetekkel, hiába kezdtem többször bullet journal vezetésbe, nagyon rövid időn belül elbuktam. De talán mondanom sem kell, hogy ha erre bármilyen reális esély lenne, akkor az MBTI-típusom negyedik betűje nem P, hanem J lenne. De mindenképpen szeretnék végre rendszert vinni az életembe, és talán az sokat fog segíteni első körben, ha állandó programokat iktatok be – mint például a hétvégi önkénteskedés, illetve ha elkezdek edzeni, akkor az edzések fix időpontja. A többi pedig hátha kialakul.

7. Dönteni a továbbtanulásról

Hónapok óta dilemmában vagyok, hogy mihez is kezdjek az életemmel. Fejembe vettem, hogy én nagyon szeretnék irodalmi szerkesztő lenni, és beleástam magam egy kicsit a témába, hogy mi lenne a legjobb megoldás, hogy azzá válhassak. Az hamar kiderült, hogy konkrétan a magyar szak nem feltétlenül vinne előre, de az ELTE-n (lehet máshol is, de én kifejezetten ezt néztem) van „szerkesztői ismeretek minor”, amit bármelyik BTK-s szakon a harmadik félévtől fel lehet venni. Így ki is alakult bennem egy terv, hogy akkor melyik bölcsész szakot is válasszam, ha továbbtanulnék, vagy melyik tárgyból csináljak egy szintemelő érettségit, hogy egyáltalán jelentkezni tudjak. Másik alternatívaként viszont ott volt az is, hogy a Könyvmolyképző Kiadónál szoktak indítani irodalmi szerkesztő kurzust, ami szintén csábító ajánlat. És még mindig a kettő között vacilálok, miközben egyéb más ötletek is felütik néha-néha a fejüket. Úgyhogy szeretnék végre egy konkrét célt megfogalmazni a továbbtanulásommal kapcsolatban – mert valamit úgyis fogok, ha mást nem, akkor maradok a szakmában, és ezzel kapcsolatban fejlesztem magam.

8. Elolvasni 3 könyvet a pszichológiai könyves várólistámról (ez már úgyis bejött egyszer)

Az utóbbi időben nagyon elkezdett érdekelni a pszichológia – önfejlesztési célból. Nagyon sok érdekes könyvvel megismerkedtem ez idő alatt, és nehezen térek vissza a regényekhez, de egyelőre nem is szeretnék. Úgyhogy az alábbi könyvek közül szeretnék szemezgetni ősszel:

Almási Kitti – Bátran élni

Daniel Goleman – Érzelmi intelligencia

M. Scott Peck – A járatlan út

L. Stipkovits Erika – Közelebb egymáshoz – 11 tévhit párkapcsolatainkról

L. Stipkovits Erika – Harmóniában egymással – Újabb 11 tévhit párkapcsolatainkról

Popper Péter – Lélekrágcsálók

Gary Chapman – Ha nem elég a sajnálom - A bocsánatkérés 5 nyelve

Boldizsár Ildikó – Mesék a felnőtté válásról

Almási Kitti – Ki vagy te?

Berentés Éva – Az érett személyiség

Susan Forward – Donna Frazier – Érzelmi zsarolás

9. Megcsinálni az „Írjunk naplót ősszel” kihívást

Képzeljétek, a molyon ezen a kíhíváson kívül is vannak olyan kis játékok, amik nem kifejezetten olvasással kapcsolatosak, cserébe nagyon inspirálóak. A naplóírással már többször megpróbálkoztam, de egyszerűen nem sikerült eddig egyetlen egy évszakban sem teljesíteni, pedig körülbelül másfél éve tervezem. De most szeretném végre az idei őszi kitüntetést a profilomon látni.

10. Megcsinálni a „100 dolog, ami boldoggá tett ősszel” kihívást

Emlékszem, hogy amikor elkezdtem, le sem lehetett lőni, hat egymást követő fordulót végigcsináltam, és utána nagyon érdekes volt belegondolni, hogy már összesen hatszáz olyan dolgot írtam fel, kicsit több, mint egy év alatt, ami mosolyt csalt az arcomra. Nagyon jó érzés megtalálni a mindennapos örömöket a legapróbb dolgokban is – és azt hiszem említettem is, hogy az 50 dolog, ami boldoggá tesz bejegyzés sorozatomat is ez inspirálta (amit lassan ideje lenne befejezni). Viszont valamikor volt egy törés, és már nem gyűjtögettem, vagy ha bele is kezdtem, néhány mosoly után abbahagytam és sose fejeztem be az aktuális évszak listáját. De szeretném, ha ez újra rendszerszerűen visszatérne az életembe, mert ha képes vagyunk örülni az apró dolgoknak, akkor arra is hivatott, hogy tudatosan boldog legyen.

11. Megcsinálni az Őszi mosolyparádé 2020. kihívást

A mosolyparádét később találtam, mint a „100 dolog, ami boldoggá tett…” kihívást, viszont onnantól kezdve ebből is teljesítettem zsinórban négyet. A kettő között az alapvető különbség az, hogy a mosolyparádén dátumozni kell, és részletesebben kifejteni, mi okozott aznap örömöt, és egy nap csak egy mosolyt ér írni – míg a másiknál csak egy, akár egy szavas dolgokból álló listát írunk.

12. Megcsinálni az „5 dolog, amit meg kell tenned ősszel” kihívást

És az utolsó kedvencem, amit abbahagytam egy ideje. Szintén évszakról évszakra megrendezésre kerül. Kapsz előre egy százas listát, amiből ki kell választani öt neked tetsző dolgot, és képpel bizonyítva teljesíteni. Ebben az szokott jó lenni, hogy általában mindig sokkal több, mint öt dolog megtetszik, és összeírom az összeset, amit sikerült a listáról kipipálni – hogy később is emlékezzek.

13. Elkezdeni egy új sorozatot, és megnézni belőle legalább három évadot

A sorozatfüggő énem egy kicsit éhezik az újdonságra. Tulajdonképpen január óta nem igazán filmeztem vagy sorozatoztam – legalábbis koránt sem olyan mértékben, ahogyan régen -, pedig imádom. Direkt nem kötöm ki, hogy melyiket akarom elkezdeni, úgyis megtalál majd az a sorozat, amelyik elnyeri a tetszésem.

14. Megszervezni a Klasszikus ajándékozás második fordulóját

Tavasszal molyon lebonyolítottam egy ajándékozós eseményt, ami kimondottan klasszikus regények köré épült. Nem ment ugyan minden zökkenőmentesen, de az én kedvemet ettől függetlenül nem vette el a szervezéstől, és a résztvevőknek is nagyon tetszett.

15. Találkozni öt barátommal

Kicsit úgy érzem, felpörgött a társasági életem – legalábbis virtuálisan mindenképp. Valahogy mégis nehéz beiktatni a baráti találkozókat – ebben talán majd segít, ha tényleg rendszert tudok vinni az életembe. Ötnél azért több barátom van, és tényleg jó lenne minél gyakrabban találkozni velük, sajnos nem olyan egyszerű. Szóval, ha az ősz folyamán öt különböző barátommal sikerül összehozni a személyes érintkezést legalább egyszer, én már nagyon boldog leszek.

16. Elmenni csoportterápiára

Pszichológushoz járok, ezt eddig sem titkoltam. Nem olyan régen váltottam, és pont ma voltam túl a negyedik alkalmon nála. Ő már az elején javasolta nekem, hogy a gyermekkorban elszenvedett traumák feldolgozásához az egyéni terápia mellett csoportos foglalkozásra is érdemes lehet eljárni majd a későbbiekben. És én ezt szeretném is megfogadni. Egyrészt ott is új ismeretségekre tehetek szert, másrészt mások élményei, tapasztalatai is nagyon sokat segíthetnek a megértésben és feldolgozásban. Már kinéztem egy terápiát, ami nagyon megtetszett. Nem vagyok biztos benne, hogy ez csoportterápiának számit – majd kiderül -, ha nem, akkor is mindenképp elmegyek, mellette pedig legfeljebb keresek olyat, ami biztosan csoportterápia.

17. Elmenni legalább egy pszichológiai előadásra

Ezekről is úgy gondolom, hogy hasznosak lehetnek, ha kimondottan olyan témájúra megy el az ember, ami őt érinti. Ebből is van már, amit kinéztem őszre, de lehet, fogok találni még ennél is hasznosabbat. Na meg, az sose baj, ha nem csak egy előadásra látogatok el, hanem minél többre.

18. Legalább 24 alkalommal főzni

Az augusztusom katasztrófa volt főzés szempontjából, tulajdonképpen augusztus végén végre főztem egy nagyobb adag ételt, addig semmi. És mivel azért a főzés is valamilyen szinten lételemem, szeretném, ha ismét szerves részét képezné az életemnek. A huszonnégy úgy jött ki, hogy heti két alkalommal mindenképp szeretnék főzni valamit.

19. Frissíteni a ruhatáramat

A harminc kiló fogyás után kissé elkezdtek lógni rajtam a ruhák – még azok is, amiket mondjuk két hónapja vettem. Ráadásul az őszi-téli kollekcióm, az abszolút bálnaméret, és nincs is sok ruhám. Szóval egy shopping már éppen időszerű lenne. Ha ez sikerül, lehet tartok egy hault is – annak ellenére, hogy a régi outfit bejegyzéseimet töröltem, mondván nem akarok hasonlóval foglalkozni már ezen az oldalon. Majd meglátjuk.

20. Ismét változtatni valamit a hajstílusomon

Talán az egyik legegyszerűbb feladat ezen a listán. Most éppen ugye lila színben pompázik a hajam, de nagyon gondolkozom egy lila-kék, vagy lila-rózsaszín kombináción. Nálam egy-egy stílus nem szokott túl sokáig tartani, ha a hajamról van szó. Imádok valamit mindig változtatni rajta. Meglátjuk még mi sül ki belőle. Azt hiszem ezt a kihívást háromszorosan is teljesíteni tudom majd.

Nektek mi a tervetek őszre? Tetszik a kihívás? Csatlakozzatok ti is, és írjatok listát! Motiváljuk magunkat, és egymást!

Kellemes őszt mindenkinek!

2020 nyári fogadalmak - összegzés

Eltelt a nyár, holnap megkezdődik a diákoknak az új tanév – a dolgozó felnőtteknek meg csak a szokásos unalmas szürke hétköznapok folytatódnak, annyi különbséggel, hogy ismét rövidebbek a nappalok.

Mielőtt elkezdődött volna az idei nyár, egy kihívásra invitáltalak titeket, hogy feldobjuk ezt az egyébként is komor évet. Lássuk, hogy nekem mi sikerült a bakancslistáról:

1. Fogyni legalább 5 kg-ot

Mielőtt ezt az öt kilogrammot elhatároztam volna, már előtte túl voltam körülbelül háromszor ennyi fogyáson néhány hónap leforgása alatt. Mégis féltem ennél a mennyiségnél többet a listára írni. Pedig az igazság az, hogy nyár elején egy 99,8 kg-os kezdősúlyom volt, amely a legutolsó mérés szerint 85 kg – és azóta lehet még több lement.

2. Elolvasni a pszichológiai könyves várólistámról legalább hármat

Nem az olvasásra fektettem a hangsúlyt a nyár folyamán, de a három várólistás könyv elolvasása sikerült. A választottjaim a következők voltak:

Gary Chapman – Egymásra hangolva

Bagdy Emőke, Kádár Annamária, Buda László, Pál Ferenc – Fejben dől el?

Orvos-Tóth Noémi – Örökölt sors

Három olyan könyvet sikerült kiolvasnom, amelyek mind hozzátettek valamit a gondolkodásmódomhoz. A szeretetnyelvek már egyébként is foglalkoztatnak egy ideje, és nagyon sokat segített abban, hogy megértsem, én hogyan vágyom rá, illetve a környezetemben lévőkkel szemben hogyan is tudnám jobban kifejezni. A „Fejben dől el?” remek példákat hozott a placebo hatásra, illetve találtam benne olyan gondolkodási gyakorlatokat, amiket egyrészt szeretnék beiktatni a mindennapjaimba, másrészt az egyik gyakorlatról írni is szeretnék ide a blogra a későbbiekben. Az Örökölt sors pedig egyszerre kavar fel, és nyugtat meg. Amikor belekezdtem többször bepárásodott a tekintetem, de azóta a lépésenként való megértés ösvényén haladok tovább…

3. Befejezni a The Walking Deadet

Néztem belőle néhány részt, de a közelébe sem jutottam sajnos – vagy talán inkább szerencsére -, a teljes befejezéshez.

4. Munkát találni Budapesten

Ez az a pont, amit, bár nem így terveztem eredetileg, mégis már június másodikán kipipálhattam – az első budapesti munkanapomon. Számomra is meglepő volt, de tulajdonképpen csettintésre kaptam állásajánlatot, és minden a legnagyobb rendben sikerült.

5. Albérletet találni Budapesten

Az albérlet találás hasonló könnyedséggel ment, mint az állás, vagy talán még egyszerűbben. Igaz, voltam olyan vakmerő, hogy előzetes megtekintés nélkül, egy előzetes átutalással biztosítottam magamnak, hogy ne legyen másé a lakás, de az azonnali kezdéshez azonnali felmondás kellett, és egy sürgős beköltözési lehetőség – mindez egy hét leforgása alatt. A lényeg, hogy pórul nem jártam ezzel sem.

6. Írni egy novellát a Könyvmolyképző pályázatára

Be kell vallanom, ezt alaposan benéztem. Nem voltam teljesen tisztában azzal, hogy milyen időközönként írják ki a novella pályázatot, ezért arra az időpontra hagyatkoztam, amikor előző évben is meg lett hirdetve. De idén nem ugyanúgy volt, mint tavaly. És mivel nem volt kiírt pályázat, így nem írtam novellát.

7. Társasjátékot készíteni

A társasjáték készítését is egy eseményhez kötöttem: ajándékba szántam volna valakinek, akivel időközben teljesen megszakadt a kapcsolatom, ezért végül bele sem kezdtem a tervezésébe sem.

8. Fürödni a Balatonban

Sikerült a június 12-14. közötti hétvégét Balatonmáriafürdőn tölteni, ahol természetesen nem csak a panzió előnyeit használtam ki, hanem végre életemben először megmártóztam a Balaton vizében is.

9. Elkezdeni önkénteskedni

Jelentkeztem nyár közepén a Rex Kutyaotthon Alapítványhoz, és augusztus 8-án részt is vettem egy önkéntes képzésen – amivel létrejött az önkéntes jogviszony. Most már bejelentkezés után, a megadott időintervallumok bármelyikében mehetek kutyát sétáltatni – de egyéb önkéntes feladatok ellátására is van lehetőség. Már az elején le is csaptam egy „rendezvényre”, úgyhogy augusztus 16-án egy jótékonysági workshopon részt vettem az alapítványt képviselve. Természetesen a továbbiakban sem szeretném abbahagyni, nagyon örülök, hogy a csapat tagja lehetek.

10. Cukormentes fagylaltot készíteni

Főzni se sokat főztem sajnos a nyáron, desszert készítéssel pedig abszolút nem foglalkoztam. De majd egyszer mindenképp pótolni fogom.

11. Margaret Island koncertre menni

Reménykedtem benne, hogy valamelyik nyárvégi fesztivál mégis meg lesz tartva, ahol elcsíphetem a kedvenc együttesemet, de a járványhelyzet sajnos továbbra is korlátozza a nagy létszámú rendezvényeket.

12. Örökbe fogadni egy cicát

Amikor írtam a listát, még nem tudtam, hogy az albérlet találás milyen lesz. Sajnos olyan helyre költöztem, ahol nem megengedett a kisállat, így bármennyire szerettem volna egy kiscicát, egyelőre ez még várat magára. Az egész életemet úgysem itt szeretném leélni, úgyhogy előbb-utóbb talán sikerül egy olyan lakásban laknom, ahol lehet egy kis szőrpamacsom.

13. Megnézni a 13 okom volt második évadát

Ahogy a The Walking Deaddel sem haladtam, úgy más sorozatot sem igazán sikerült néznem a nyár folyamán. Legalább a letöltésig eljutottam…

14. Rendet rakni a laptopomon

Csak nagyon nehezen vettem rá magam, de most sokkal jobban érzem magam, hogy szép mapparendszerben vannak az irományaim, fényképeim, és egyéb dolgaim. Azt hiszem, a több, mint harmincezer törölt elem is magáért beszél.

15. Zöldre festetni a hajamat

Az elmúlt öt évben a hajam nagyon sok változáson esett át, mind fazon, mind szín tekintetében. Idén is már az ötödik variációnál járok. Most éppen a rövid hajam visszanövesztésén vagyok, és lila színűre van festve. De azért beiktattam körülbelül másfél hónapja a zöld szín kipróbálását is (zöld és rózsaszín csíkok a szőke hajamban).

16. Beiratkozni az egyik budapesti könyvtárba

Erre – magam sem értem, miért – még mindig nem sikerült rávennem magam, és még mindig a nyíregyházi könyvtárból valók a kölcsönzéseim – hozzáteszem, most éppen lejárt kölcsönzések, mert egy ideje nem utaztam vissza…

17. Bobozni

Sajnos a bobozás sem jött össze, nem jártam olyan helyen, ahol lett volna bobpálya – na meg nem is vagyok biztos benne, hogy nyitva volt bármi a vírus miatt…

18. Virágokat ültetni

Még nyár elején ültettem át egy nagy cserépből, külön-külön kicsi cserepekbe liliomokat, mert már elég rossz egészségi állapotban voltak, mert túl sűrűn voltak a cserépben. A különültetés után új életre keltek.

19. Beiktatni egy külföldi utat

Megvolt életem első repülése – amit örültem, hogy túléltem, nagyon rosszul voltam tőle. De kárpótolt Olaszország maximálisan. Még akkor is, ha harmadik nap már szinte csak kúszva tudtam közlekedni, annyira lejártam a lábamat.

Milánó és Como mellett, körülbelül két héttel később még egy bécsi út is beiktatásra került, szóval ezt a pontot duplán sikerült teljesítenem

20. Legalább tízszer kirándulni menni

Tíz sajnos nem jött össze. Nem is tudom, mit számoljak kirándulásnak, és mit nem. Amit mindenképp ide veszek, az Hűvösvölgy, Bécs és Milánó, de akár számolhatnánk Balatonmáriafürdőt, Velencét (kétszer), vagy Solymáron is voltam két hete (és az tényleg kirándulás volt). De a lényeg, hogy tíz sehogy sem jön össze, ráadásul ha „hivatalosak” akarunk lenni, ami a felsoroltak közül tényleges, túra jellegű kirándulás, az csak kettő.

Hamarosan hozom az őszi fogadalmaimat is.

Egyperces - Bezárt szív

- Biztos vagy benne, hogy ez jó ötlet? - kérdezte Szív bizonytalanul, kissé fáradtan és megtörten.

- A te érdekedben teszem. Tudod, hogy fontos vagy. Számomra az vagy. És tudom, hogy mennyi veszély vár rád odakint - felelte Agy aggódva legjobb barátjáért. Már majdnem egy könnycseppet is eleresztett, aztán rájött, hogy az érzelgősség nem az ő asztala. - Látod, mit tettek veled? - Még mindig nehezen fogta fel, ezeket a mély, vérző sebeket hogyan viselheti valaki ennyire jól.

- Meggyógyulok, ez semmiség - erőltetett magára egy halvány mosolyt Szív. Ám az igazság az volt, hogy már ő maga sem hitt olyan töretlenül, mint egykoron. - Talán tényleg igazad lehet - felelte egy tétova sóhaj kíséretében. Ekkor Agy szépen lassan behajtotta az ajtókat, a kulccsal kétszer elfordította a zárat, majd így szólt:

- Itt biztonságban leszel. És ne aggódj, helyetted is dolgozni fogok - ígérte meg.

- Mikor jöhetek ki innen? - kérdezte Szív reménykedve.

- Amikor valaki megtalálja ezt - mutatta fel Agy a kulcsot, amit aztán alaposan elrejtett, és otthagyta Szívet bezárva, messze a kártékony érzelmektől.

Egyszer csak Szív kopogást hallott börtöne ajtaján. Először megijedt, de végül mégis kikukucskált.

- Ki az?

- Szia! A nevem Szerelem. Csodás világ vár odakint, nem szeretnéd megismerni?

- De, nagyon szeretném. Évek óta nem láttam napvilágot - válaszolt Szív keserűen. - Sajnos csak úgy juthatok ki, ha megvan a zár kulcsa - sóhajtott lemondóan.

- Erre a kulcsra gondolsz? - mutatta fel Szerelem szélesen mosolyogva, és Szív alig akart hinni a szemének. Szerelem a zárba helyezte azt, kettőt fordított rajta, és Szív máris szabad volt. - Mi történt veled? - borzadt el egy pillanatra a látványtól Szerelem.

- Évekkel ezelőtt súlyosan megsérültem. Akkor Agy, a legjobb barátom bezárt ide, hogy ne árthasson nekem senki többé.

- De hiszen nem gyógyultál meg. Várj, segítünk! - mondta, majd előlépett még valaki. - Bemutatom Boldogságot - mutatott Szerelem az új jövevényre, aztán mindketten megérintették Szívet. A mély sebek lassan beforrtak.

- Sajnálom, hogy csak ennyit tudtunk tenni - szabadkozott Boldogság - sajnos ezeknek a sérüléseknek mindig nyoma marad. És könnyen fel is szakad. De remélem jobban érzed magad.

- Sokkal jobban - mosolygott szív, majd kézen fogva két új barátjával elindult világot látni...