Kihívtak életem első Book Tagjére, és annyira örülök
neki! Mindig néztem molyon, hogy csinálják, és vágytam rá, hogy valaki végre
gondoljon már rám is. Tudom, hogy másoknak egyébként fura lehet,
elgondolkozhat, hogy ebben mégis mi a jó, de szerintem jópofa dolog. Ez olyan,
mint régen, 2012-2013 körül, amikor a blogger közösségben terjedtek a „díjak” a
rengeteg kérdéssel, és a végén tovább kellett adni másoknak. De ez szerintem
attól azért jobb. Főleg, mert könyvekről van szó!
1. Miért szeretsz új könyveket venni?
Mert miért ne? Egyébként én nagyon sokáig csak a kötelezőket
olvastam. Volt azt hiszem három Pony Clubos könyvem, de azokat sem olvastam.
Anyám mondogatta mindig, amikor mentem volna valahová – ami egyébként is ritkán
volt -, hogy ha annyira unatkozom fogjak meg egy könyvet és olvassak. Egyébként
neki voltak könyvei, nagyrészt Danielle Steel kötetek, amik nem érdekeltek. Így
egyszer nekikezdtem az egyik lovas könyvnek. Aztán még elolvastam vagy
négyszer, mert nagyon megtetszett, és nem is igen volt más könyvem. Szóval,
amikor már igazán rám tört az olvasási láz, akkor már volt internetünk, és
tudtam nézelődni, milyen könyv lenne az, amit szívesen elolvasnék. Akkor minden
tele volt A Szent Johanna gimi hetedik kötetének megjelenésével, így rákerestem
az elsőre. Pont abban a korban voltam, hogy érdekeltek az ilyen történetek, így
hát engem is magával ragadott ez az őrület. Hetekig sírtam és könyörögtem
anyának, hogy vegye meg nekem. Mással nem igazán tudtam érvelni, csak azzal,
hogy ő akarta, hogy olvassak. Igazából máig nem tudom, hogy sikerült elérni, de
sikerült. Azóta is ott van a polcomon, dedikálva. Persze, amint kijöttünk a
könyvesboltból, és én boldogan szorongattam a kötetet, leszögezte, hogy ő soha
többé nem vesz nekem könyvet, mert nem milliomos, hogy ilyesmire költsön. Ha
annyira olvasni akarok, iratkozzak be a könyvtárba. Ez volt életében az
egyetlen normális, értelmes gondolat. Szóval, ha mást nem, legalább
az olvasást neki köszönhetem.
Így nagyon sokáig csak könyvtárba jártam, akkor kezdtem
el könyveket kapni és venni, amikor a barátom belépett az életembe. Az első
évfordulónkra két könyvet vett nekem. Aztán már én sem tudom, hogy hogyan, vagy
milyen sorrendben szereztem be őket, de elkezdtem én is venni, meg tőle vagy a
barátaimtól is kapni, és ma már közel harminc könyvem van – úgy hogy nem egyet
adtam már el.
Igazából nem tudnám megmagyarázni, miért is szeretem
venni őket. Szimplán jó érzés, hogy nem vagyok arra utalva, hogy más
visszavigye a könyvtárba, nem kell esetenként szakadt vagy piszkos könyvet
olvasnom. És jó látni a saját polcomon azokat a példányokat, amik nagy
kedvenceim. Mert megesik, hogy egy-egy kötetet úgy veszek meg, hogy korábban
már olvastam, de kényszert érzek, hogy a polcomon legyen, mert IMÁDOM!
2. Milyen gyakran vásárolsz új könyveket?
Ez abszolút pénzfüggő. Például áprilisban hét könyvet is
beszereztem, mert pont KMK szeretetakció volt, meg a Libris pontok beváltási
ideje is lejárt volna, és a párom akkor kapta meg az éves bónuszát, így hát nem
volt mit tenni. De azóta is csak egyet vettünk – a többi csere vagy ajándék
volt mástól, szóval nem ér. De amikor nagy akciók vannak, akkor pénz ide vagy
oda, kihasználom őket.
3. Hol szeretsz jobban vásárolni – könyvesboltokban, vagy
webshopokon.
Webshopokon. Nincs bajom a könyvebolttal, de én például a
Libribe is úgy rendelem a könyvet, mert ha mást nem, legalább 5% lejön az
online rendelés miatt. A KMK-s könyvekről nem is beszélve, amik nagy
kedvenceim, és soha nem vettem még könyvesboltban teljes áron, amikor az
oldalukon mindegyik könyvön legalább 16% kedvezmény van. Tudjátok, minél többet
spórolunk egy könyvön, annál több marad egy másik könyvre! ;)
4. Van kedvenc könyvesboltod?
Ha könyvesboltot kell mondani, akkor van a városunkban
egy LapX könyvesbolt nevű hely, ahol minden könyv 20%-kal olcsóbb. Nagyon
hangulatos, picike sarki bolt, de szeretem. Ott vettük még annak idején A Szent
Johanna gimit. A Libri csak a törzsvásárlói kártya miatt jó, de egyébként soha
nincs semmi normális akciója. Szóval maradok az online rendelésnél.
5. Szoktál előrendelni?
Nem igazán, mert nem szoktam úgy lenni a könyvekkel, hogy
nekem ez megjelenés után azonnal kell. Egyszer rendeltem elő, Lackfi János és
Vörös István – Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta verseskötetét, mert – a Librinek
talán egyetlen értelmes meghirdetett akciója volt – minden ötödik előrendelő
megkaphatta ajándékba, dedikálva. Sajnos nem nyertem, de nem bántam meg, hogy
megvettem, mert fantasztikus.
6. Van havi limited?
Egyszer már megbeszéltük, hogy vehetek havi egy könyvet,
de mivel nagyon rossz voltam áprilisban, így már az is érvényét veszítette. Nem
tudom, egyáltalán mikor kapok megint könyvet. Közeleg az évforduló szívem, és
tudom, hogy ezt olvasod. *boci szemekkel néz*
7. Hogy állsz a könyvvásárlási tilalommal – szoktál élni
vele?
Persze, amikor spórolás van, akkor spórolás van. Éppen
ezért voltam olyan pofátlan, amikor Budapesten voltunk az Árkád Libriben – mert
muszáj megnézni még egyszer, mégis csak tízszer nagyobb, mint szeretett
városomban lévők -, és a barátom mondta, hogy ha szeretnék könyvet, akkor vesz, én
hevesen bólogattam, hogy igen, szeretnék!
8. Milyen hosszú a kívánságlistád?
Szerintem rövid, egyesek szerint brutálisan hosszú. Nem
értem mi baja az embereknek, láttam már nem kevés, sokkal hosszabbat. Most 47
könyv van rajta.
9. Melyik az a három könyv (a kívánságlistádról vagy az
előrendeltek közül), amiket most azonnal a magadénak akarsz tudni?
Komolyan? Mind a 47-et. Egyébként nagyjából igyekszem
mindig sorrendbe rakni, szóval az első három elem, ezek pedig:
Budai Lotti – Shirzan szerelme
Lisa Kleypas – Botrány tavasszal
Arthur Golden – Egy gésa emlékiratai (részt veszek
ajándékozós eseményen, és ez meg van jelölve, hogy megajándékoznak vele, szóval
erre már nem kell sokat várnom!)
Az én kihívottaim pedig:
K. A. Hikari az Írásaim tárháza írója
Ágika a Life Next To Us írója
Ewerglow a Chronicles of a Bookshelf írója
gyargret a molyról
és Hóvirág72 a molyról
Ha valakit már esetleg kihívott más, akkor bocsi!
Timi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése